A KSH által megjelentett havi ipari adatoknál a legtöbb esetben rossz híreket kapunk: a termelés csökken, az ágazat visszafelé húzza a GDP-t. Közben jelentős ipari beruházások is zajlottak, zajlanak az országban – a kapacitásnak tehát növekednie kell, a termelésnek is ezt kellene követni. Aztán persze olvasunk a német – vagy a még jobban visszaeső osztrák – gazdaságról, ami meghatározza az ipari teljesítményt. Ebben a cikkben azt szeretném részletesebben vizsgálni, hogy miként is alakult a magyar ipar teljesítménye, és mi magyarázhatja az ágazati folyamatokat. Az elemzés során (ahol elérhető) az idei első negyedéves adatokat fogom összevetni a 2019-es adatokkal, azaz az utolsó olyan évvel, amikor semmilyen válság nem rázta még meg a magyar gazdaságot. Ezen belül is elsősorban a feldolgozóiparra koncentrálok az elemzés során.
Kép és tartalom forrása: portfolio.hu
